Egy pohárral még belefér! Vagy mégsem?! – 4+1 tévhit a laktózérzékenységről

Egy pohárral még belefér! Vagy mégsem?! – 4+1 tévhit a laktózérzékenységről
„Bár ne ittam volna meg ezt a tejeskávét, annyira görcsöl a hasam! Lehet, hogy érzékeny vagyok!” Ismerősen cseng ez a mondat? A tejcukor érzékenység mára már népbetegségnek tekinthető, mégsem foglalkozunk vele napi szinten. Éppen ezért többen tévesen ítélik meg az állapotukat és nem kérik ki szakorvos véleményét. Néhány pontban összeszedtük, hogy melyek a legáltalánosabb tévhitek, amiket meg kell vizsgálni, hogy biztosan megtudjuk, vajon minket is érint-e ez a fajta érzékenység.

Mit jelent a laktózérzékenység?

Az ilyen típusú intolerancia tulajdonképpen egy emésztési zavar, amikor a laktóz emésztéséhez szükséges laktáz enzim csökkentett módon működik vagy teljesen hiányzik, ennek következménye, hogy a laktózérzékenyek nem tudják megemészteni a tejcukrot – pontosabban a bevitt mennyiséget nem tudják részben vagy egészben lebontani – összegezte Hidvégi Edit gasztroenterológus főorvos egy korábbi interjúban. A laktóz, magyar nevén a tejcukor, két cukormolekulából áll össze, a glükózból és a galaktózból, amik az állati eredetű tejben találhatók.
A bőséges információ ellenére mégis több tévhit kering a köztudatban, amik közül elhoztuk a legismertebbeket, ezzel is arra buzdítva mindenkit, hogy a könnyen felismerhető a tünetek ellenére, forduljatok szakorvoshoz tanácsért!

  1. A laktózérzékenység már a születéstől fogva jelen van a szervezetben, így későbbi kialakulásától nem kell tartani.

    Rendkívül ritka eset az, ha valaki laktózérzékenységgel születik, később azonban, öt éves kor felett már bárkinél kialakulhat ez az emésztési zavar. Ez azt jelenti, hogy nem veleszületett betegségről van szó, hanem egy olyan folyamatról, amely több tényező hatására az élet bármely szakaszában előfordulhat – akár átmenetileg is – például egy-egy betegség, fertőzés vagy gyógyszerek hatására.

  2. A tejtermékek kerülésével megoldódnak a kellemetlen panaszok.

    A laktózról, vagy másik nevén a tejcukorról már a nevéből adódóan is feltételezhető lenne, hogy csak a tejtermékekben fordul elő, de ez sajnos téves állítás. A vásárlások során érdemes áttanulmányozni az összetevők listáját, így hamar kiderül, hogy mely élelmiszerek tartalmaznak még tejcukrot. Néhány meglepő példa, amikre kiemelten ügyelni kell, ha laktózérzékenységgel küzd valaki: virsli, májkrém, párizsi, gabonapelyhek, müzlik, nápolyik, de a pékáruk között is találunk olyat, aminek elfogyasztása kellemetlen tüneteket okozhat.

  3. A lakosság csak kis százalékát érinti ez a típusú érzékenység.

    Egy újabb tévhit, amit azonban már számokkal is alá lehet támasztani. Becsült adatok alapján a világ lakosságának 70-75 százaléka laktózintoleráns, Magyarországon ez a szám 15-35 százalék körül mozog. Más európai országokban, mint például Angliában, Hollandiában, Belgiumban vagy Svédországban ez az arány egészen elenyésző, csupán a lakosság 5 százalékát érinti. Ezzel szemben azonban Kínában például 92 százalékos az érzékenyek aránya.

  4. A laktózérzékenységet is az allergiák közé sorolhatjuk.

    A köztudatban az allergia és az érzékenység közötti határ elmosódott és egyre gyakrabban használjuk szinonimaként a két kifejezést, pedig jelentésük eltér egymástól. A laktózintolerancia nem sorolható az allergiák közé, így a tejfehérje-allergia és a magyar lakosság 1/3-át érintő, már-már népbetegségnek tekinthető laktózintolerancia között is különbség van.


    +1 Otthon egyszerűen megállapíthatjuk az érzékenységet.


    Ahogy minden, az egészségünket érintő téma kapcsán tanácsos szakemberrel konzultálni, aki szakmailag alátámasztott információkkal tudja támogatni az életmódváltást, úgy ebben az esetben is érdemes lehet kikérni a véleményét. A szakorvossal történő konzultációt segíthetjük, ha étkezési naplót vezetünk, de a túlzott öndiagnosztikát hanyagoljuk, mert az intoleranciára jellemző tünetek, mint például a puffadás vagy a hasi görcsök más betegségekre is utalhatnak.