Genetikai kódolás eredménye, hogy érzékeny vagyok?

Korábbi cikkeinkben már körbejártuk, hogy milyen tévhitek keringenek a laktózérzékenységről, illetve milyen ételeket érdemes kerülni, ha felmerül az intolerancia gyanúja. Az idő előrehaladtával kialakuló érzékenységről már sokat beszéltünk, de vajon mekkora szerepet játszik ebben a genetika?

Hasfájás, gyakran előforduló görcsök, puffadás, esetenként hasmenés. Ismerősek ezek a tünetek a tejcukrot tartalmazó ételek fogyasztása után? Nem kizárható, hogy ezek a tejcukor érzékenység tünetei. Az érzékenységet három nagy csoportra oszthatjuk: veleszületett, elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) formára. Utóbbi kettő között a különbséget nem a tünetek között kell keresni, hanem a kezelhetőségükben, ugyanis amíg az egyik egy átmeneti állapot, addig a másik egy mindig jelen lévő, mondhatni kódolt elváltozást jelent.

Született laktóz intolerancia

Ez a legritkább formája, ez annyit jelent, hogy az újszülött baba szervezete nem képes a laktáz-enzim termelésére és már a szoptatás ideje alatt is megjelennek a tünetek. Ez nem összekeverendő a primer típussal, ami szintén egy születésnél már a szervezetben lévő elváltozás, de csak egy későbbi életszakaszban jelentkezik.

Primer típus

Előfordul, hogy a laktózérzékenység egy veleszületett, végleges elváltozás, ami többnyire 10-12 éves kor felett alakul ki. A genetikailag meghatározott laktázhiány esetén a tejcukorbontó enzim működésén sajnos nem lehet változtatni és vannak olyan krónikus betegségek, mint a rövidbél szindróma vagy a diabétesz, amikor is a tünetek folyamatosan jelentkezni fognak a tejcukor fogyasztása után.

A primer forma kapcsán, Magyarországon még nem készült reprezentatív felmérés, de egyes becslések szerint a lakosság körülbelül 30-40%-át érinti.

Szekunder típus

Az érzékenység átmeneti formája, ami leginkább betegségek után alakul ki. Ebben az esetben az érintett genetikailag képes lenne a tejcukor emésztésére, de egyéb tényezők zavarják az enzim termelődését. Előfordul, hogy kisgyermekkorban vagy babáknál alakul ki ez a felszívódási zavar, de akkor is egy múló állapotról beszélhetünk, mert miután a bélrendszeri fertőzésből felgyógyulnak a betegek, regenerálódik a szervezet.

Hogyan zajlik a laktózérzékenység vizsgálata?

A típustól függ, hogy milyen vizsgálaton kell részt vennie annak, akinél felmerül az érzékenység. A szakorvosi diagnózis után derül ki, hogy a laboratóriumi vizsgálat vagy a laktózterhelés utáni kilégzési teszttel vizsgálják meg a pácienseket.A vizsgálat során laktóz tartalmú italt kell elfogyasztani, aminek hatására már kis idő elteltével is jelentkezhetnek a fájó tünetek. Ezzel szemben ugyan a primer, azaz elsődleges forma vizsgálatánál maga a folyamat sokkal komfortosabb, mert nem szükséges laktózt juttatni a szervezetbe csak azért, hogy kimutassák az érzékenységet. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ennél a típusnál a tünetek kezelésére nincsen lehetőség, hiszen genetikai eltérésről beszélhetünk. A genetikai vizsgálatot laborvizsgálattal végzik, vagyis a vérből vagy a szájnyálkahártyáról vesznek mintát. Utóbbi esetén a szájüreg belső felületéről egy kisméretű mintát küldenek a genetikai laboratóriumba. Ez adja a legmegbízhatóbb eredményt, amit nem befolyásol gyógyszeres kezelés.